Puskaporos hordóban élünk..

hmmmmmmmmm délutáni pihi :3

its so lovley when its sunny, tütütütütütütütütütütütütütütütütütü ♥
kishülye :D 

OOOOOOOOOHHH  nyamiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii :3 

 ÚÚÚRIIISTEEN ♥ 

ITT A KIJELENTÉSEM : MOSTANTÓL DIÉTA-FOGYÓKÚRA-NO EVÉS ! 
Pontosan 62.00 kiló vagyok, ilyen még soha nem volt, célom : 56.00 kg ! 

így tombol a szívem

ha hátat fordítasz mert szerinted úgy igaz , emlékül mit mondhatnék... 

ha megszeretsz valakit,a szívedben őrzöd örökre♥

Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettem meg.

azt álmodtam hogy valami buszon megyünk felfelé zsofi beni meg én és a mögöttünk lévő buszban anya meg bence van

éss nagyon meredeken mentünk

aztán egyszercsak még sífelvonó lett az egész

és benibe kapaszkodtam

de lecsúsztam

és elkaptam attól még egy tárcsás felvonót

de lecsúsztam.... elengedtem a felvonót és lezuhantam és láttam ahogy Beni röhög és :/ ilyen fejet vág... mintha nem is érdekelte volna az egész hogy én akkor most meghalok vagy egyéb... talán ez mutatja ami itt van jelenben körülöttem, csak nem veszem észre eléggé... lehet a tudatalattim tudja hogy nem kellek neki és a kisujját se mozdítaná miattam... márc. 15. egy év, egy éve hogy először találkoztunk, de azóta mintha csak kerülnénk el egymást pedig találkozni akarunk, mintha nem egy síkon mozognánk, nem megy ez nekünk... kezdünk eltűnni, és küzdeni tovább már nehezebbnek tűnik mint elveszteni...

Volt egy lány és volt egy fiú,
A lány szerelmes volt és hiú,
De a srác a szívét csak két hétre adta.
Ez a kis idő boldogan telt el.
Egy nap a fiú így szólt:Valamit mondanom kell,
Mondani neked valami fontosat
Kettőnkkel kapcsolatosat.
A lány fejében csak jó dolgok jártak
Mert a kapcsolatuknak közös jövőt szántak.
A fiú szájából e szavak zengtek eddig csak játszottam, nem szeretlek!
De mára megváltoztam, s csak akkor vagyok boldog
Ha veled lehetek.
A lány kérdezte a fiútól, hogy ezt mégis miért tette?! 
A válasz így hangzott ,
Miközben a fiú beszélt a lány zokogott,
Azért jöttem össze veled
Mert úgy véltem a szívem így könnyebben feled,
S így is volt mert már őt elfeledtem
S egyre inkább beléd szerettem.
A srác ezt mondta még
Elfogadom ha azt mondod Vége! Ebből elég! 
De mivel a lány nagyon imádta,
Nem haragudott meg rá, mindez hiába.
Haza ment a lány,úgy tett mintha nem történt volna semmi,
Nem mutatta, hogy a történtek mennyire fájtak neki.
Éjszakái könnyek közt teltek,
Úgy gondolta ennél rosszabb dolgok vele nem is történhetnek.
Egy délután találkozott is a párjával, Ű
Elhalmozta mézédes csókjával,
Aztán újra eltelt egy nap,boldognak érezte magát,
S elfeledte minden fájdalmát és baját.
Aztán a fiú írt neki egy smst,
Egy szöveget kicsit se szerelmesen.
Legyen vége én ezt nem bírom,
Akit szeretek azt nem kínzom.
Téged szeretlek de csak barátomként,
Volt barátnőm viszont szerelmemként.
Te is tudod, hogy muszáj volt szakítanunk,
A távolság volt a legfőbb bajunk.
De a lány már nem olvasta végig,
Szaladt a konyhába míg eljutott a késig.
Nem vágta el rögtön kezén az ereket,
Fogott még papírt és tollat,
S keresett egy nyugodt helyet.
Elment oda ahol a fiúval ücsörögtek,
Ahol először mondták ki hogy Szeretlek..
Elvágta kezét mert szíve oly nagyon égett,
Meg akart halni egy önző fiú végett.
El akart menni innen mert túl sok volt a fájdalom,
Távozni akart e szörnyű hajnalon.
Írt pár sort a vérrel telt papírra,
Szerelmes könnyeivel azt is tele sírta.
Pont helyett egy könnycseppet ejtett a levél végére,
S ezután lecsukta szemeit mindörökre.
A fiú másnap arra sétált a haverjaival,
A padjukra nézett szánakozva,lenéző, gúnyos arccal.
Meglátta a lány egy vértócsában,
Nem érdekelte semmi, hozzárohant nagy bánatában.
Megfogta jéghideg, hófehér kezét.
Megcsókolta ajkát s ráhajtotta a fejét.
Zokogott,zokogott ő is csak órákon át.
Nem akarta, hogy így legyen, s csak folyton szidta magát.
Átkozta hogy miért volt ily szívtelen és kegyetlen,
S rájött, hogy akit szeretett ő volt az egyetlen.
A barátai bámulták egy darabig a fiút a holttest mellett,
Aztán végül is nekik menniük kellett..
A fiú a vértócsába beletenyerelt,
S érzett valamit, szíve hevesen vert.
Megtalálta a levelet amit a lány írt neki,
Megtalálta s az volt ráírva, hogy a lány szíve csak őt szereti,
Meghalt azért mert ha nem most akkor később halt volna bele
Csak akkor ártatlan szíve még többet szenvedne.
A fiú felkapta a kést a lány mellől,
Megcsókolta még egyszer majd eldőlt.
Szíven szúrta magát hogy vele lehessen,
Hazugság , átok, kétely nekik ezentúl keresztbe ne tehessen. 

Az első szerelem varázsa, hogy nem veszünk tudomást arról, hogy
valaha vége lehet.

kiélem magam, megérdemlem a harmadik esélyt ! 

Mit gyűlöl az ember leginkább? Nem azt, amit soha nem kapott meg, hanem amit egyszer megkapott, de nem tudott megtartani.picsa.

Hiányzol. Hiányzik a hangod. A nevetésed. Az érzés ahogy átölelsz. Ahogy megcsókolsz. Hiányzol az életemből, hiába is próbálom elhitetni magammal hogy nem így van.

Mindenki azt mondja, hogy jobbat érdemlek nálad, de én nem akarok jobbat, én téged akarlak..

Hamarosan eljön az a nap, amikor már nem fogok emlékezni pontos vonásaira; arra a vadító illatra, amit ő árasztott; arra a szenvedélyes tekintetre, amitől annyira elolvadtam. Hamarosan elérek arra a pontra, hogy nem érdekel mi történik vele, hogy kivel van és mit csinál, sem pedig az hogy vajon gondol-e rám ebben a pillanatban. Már nem várom, hogy betoppan az ajtón, és azt mondja, hogy 'szia édes, megjöttem'. És bár még hiányzik a csókja és az ölelése, de azt hiszem továbbra is képes leszek nélküle élni. Túl tudom magam tenni rajta. Azt hiszem...De amig ilyeneket irogatok az 100 hogy így nem lépek túl rajta bármennyire is akarok.Mármint épp ezaz hogy annyira nem akarhatom ha írok róla, hiszen csak beszélnem kell róla vagy írni és visszajön minden.Már lassan egy éve...lassan egy éve hogy megtaláltuk a szerelmet és ami mellett én kitartok talán örökké-kurvahosszű idő EZAZZZ- ő pedig nem bízik bennem csak azért vagyunk most így.A nagybüdös sehogy. Tegnap megfogta a kezem-megfogta és megszorította, esküszöm igy van még Toti is látta és mondta nekem ma. De nem bízik bennem pedig megérdemlek egy harmadik esélyt.Megérdemel a kapcsolatunk egy harmadik esélyt! Addig nem nyugszom amig ez ki nem derül. Hiszen változnak az emberek!!! Istenemre mondom változok...Talán bármennyit tudnék változni miatta... Csak kérem vissza !!! 

*Te szeretsz engem, én szeretlek téged.* *Ez hazugság!* *Te valaha szerettél, én pedig örökké szeretlek...*

Ki akarok szállni.. nem akarlak többé szeretni téged..

Azt akarom, hogy az arcomba essen az eső, s hogy rámosolyoghassak minden férfira, aki tetszik, és el akarom fogadni az összes kávét, amire meghívnak. Meg kell csókolnom az anyámat, meg kell mondanom neki, hogy szeretem, ki akarom sírni magam az ölében, hogy végre ne szégyelljem kimutatni az érzelmeimet, amelyek mindig is léteztek, bár magamnak sem mertem bevallani..

Soha ne gyere, ha most nem jössz.soha ne szeress, ha most nem vagy itt.
Száll el kismadás :)) 

Csukd be a szemed, és a világ olyanná válik, amilyenné akarod.

Elmentél... Rájöttem, hogy nagyon szerelmes voltam beléd, és hiányzol. De elmentél...Amikor feladod, csak akkor jössz rá, hogy mennyire nehéz újrakezdeni.

Ezért bemeséled magadnak, hogy nem is akarod.
De mindig ott lesz.
Amíg nem fejezitek be, mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..mindig..... !!!!!!!!!!

bár tudnám mit érzek. bárcsak egyszerű lennék.

Egy nap majd visszanézel, és azt mondod: A fenébe, ez a lány
tényleg igazán szeretett.

1 TITKOM :.. Mostanában a legtöbbször úgy érzem már nem hiányzol és sikerül felejtenem. De néha… néha még mindig ölni tudnék csak azért, hogy veled lehessek...
Kiírlak magamból, meggyógyulok...Állok melletted, ahogyan máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem, érzem. Most úgy teszel, mintha, azután mégsem, és én nem nézek rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. Mint egy perce még. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj. Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye mindegy. Gondolsz-e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? Jó így? Így jó most? Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek. Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással. Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi. A halálos közömbösség. A csend, mint sikoly. Így akartad, akarjuk akkor így. Meggyógyulok. Kiírlak. Magamból. Csak rám ne nézz. 

"Annyira féltem, hogy az érintései csak tovább mélyítik a sebeimet. De amikor vele voltam, a fájdalom egy csapásra elmúlt. Mintha csak gyengéden átölelt volna a szívével. Vele boldognak éreztem magam.Vele még mindig boldognak érezném magam...Megint. "ha egy picit is érdekelnélek, nem hagynál elveszni.... Tudod most már az lenne a furcsa ha nem szeretnélek..