true story
Tegnap éjjel ; átkaroltam,fáztam, ő fűtött, nagyon meleg volt.. Az én kis vérfarkasom! Nem fázol? Nem.
Srácok: Te Beni nem fázol?
Beni: Fűt a szerelem… és megszorított.
Megcsókoltam.Azt hiszem életem végéig szeretném ha így lenne minden, lehet naív vagyok de ezt most komolyan gondolom! Vagy csak lehet hogy ez a rózsaszín felhő hatása?! reallybitch,really? :D Harmadszorra szeretem a legjobban…Aki ismer ezt megérti:P:D 
Szerintetek megtartsam még egy életre vagy csak örökre?

Ismertem az emberek túlzó kifejezését a szomorúságra - megszakad a szíve. De mindig azt hittem, hogy ez csak egy allegória, hogy a hagyomány értelmében így neveznek valamit, aminek igazából nincs lélektani kapcsolata a valósággal, mint a "vaj van a füle mögött" esetében is. Úgyhogy nem ért váratlanul a mellkasi fájdalom. A hányinger sem, az összeszoruló torok sem, és a szememet égető könnyek sem. De mi ez a feszítő érzés közvetlenül a bordáim alatt?Az élet és a szerelem megy tovább.

Hogy élhet így bárki ezen a bolygón, ezekben a testekben, amiknek az emlékei nem maradnak a múltban, ahova tartoznak?

Néha minden a nyakunkba szakad és úgy érezzük nem bírunk több terhet. Néha oktalanul sírunk vagy épp nevetünk, esünk el és állunk talpra. Néha úgy érezzük mindent elrontunk, hogy minden a mi hibánk. Néha kiabálunk, néha suttogunk, sokszor hazudunk és sokszor megosztjuk a fájó igazságot. Néha segítünk, néha ellökjük a másikat. Néha rosszat teszünk, néha jót. Néha elkésünk, néha leöntjük a frissen felvett ruhánkat, néha nem találunk bele a szemetesbe. Néha odaég az étel, néha kifut a tej vagy összetörik pár tányér. Néha melegünk van, néha fázunk. Néha egyedül vagyunk, néha nem. Néha élünk. Néha halnánk.